A szerencsejáték szervezésről szóló 1991. évi XXXIV. tv. által nem nevesített szerencsejátékok

1. Mely játékok minősülnek szerencsejátéknak?

Az Szjtv. 1. § (1) bekezdése értelmében szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.
Ahhoz tehát, hogy valamely játék szerencsejátéknak minősüljön, az Szjtv. által szabályozott három alábbi feltételnek együttesen fenn kell állnia a játékkal összefüggésben:

a) legyen tétfizetés,
b) a játékos a játékban való részvétellel pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válhat jogosulttá,
c) a nyerés vagy vesztés kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlenen múljon.

2. Mik az Szjtv. által nevesített szerencsejátékok?

Az Szjtv. az alábbi szerencsejáték-fajtákat nevesíti:

a) sorsolásos játék,
b) nem sorsolásos játék,
d) kaszinójáték,
e) fogadás,
f) kártyajáték,
g) távszerencsejáték.

3. Kiterjed-e az Szjtv. hatálya a szerencsejáték 1. § (1) bekezdésében szabályozott definíciójának megfelelő, de az Szjtv. által nem nevesített szerencsejátékokra is?

Az Szjtv. hatálya az ilyen szerencsejátékokra is kiterjed.

4. Adható-e engedély olyan, szerencsejátéknak minősülő játék szervezésére, amely nem tartozik az Szjtv. által nevesített szerencsejáték-fajták közé?

Szerencsejáték szervezésére engedély kizárólag az Szjtv. által nevesített szerencsejáték-fajtákra, az Szjtv. által előírt feltételek teljesülése esetén, az Szjtv.-ben meghatározott szervezői kör részére adható. Olyan szerencsejátékra, amely nem felel meg egyik, az Szjtv. által nevesített szerencsejáték-fajtának sem, engedély nem adható. Az engedély nélküli, tiltott szerencsejáték szervezését az állami adóhatóság szankcionálja, továbbá a jogszabályi feltételek fennállása esetén a nyomozószervnél büntetőeljárást kezdeményez.